Előtérbe kerül a részmunkaidős foglalkoztatás, felértékelődik a törzsidő rugalmasabb kezelése a munkaadók szempontjából és széles teret nyer az interim jellegű munkavállalói alkalmazás. A home office foglalkoztatási forma ugrásszerű növekedést mutat és prognosztizálható, hogy a járvány utáni időszakban is sokkal meghatározóbb módon lesz jelen, mint korábban. A távmunka aktív alkalmazása pedig lehetővé fogja tenni a lakóhely figyelemen kívül hagyását, így majd egy sokkal gazdagabb, ugyanakkor vegyesebb összetételt mutató jelölt bázissal dolgozhatnak a kiválasztási szakemberek. 

  A pályázói attitűdök is változásokat tükröznek a jelen helyzetben, alkalmazkodva a megváltozott munkaadói igényekhez. Az álláskeresők is sokkal visszafogottabbak lettek. Megnőtt a pályázatok közben elbizonytalanodók és visszalépők száma. Meglepően sokan gondolják meg magukat az ajánlati fázisban. Hiába kapnák meg a korábban általuk megfogalmazott juttatásokat, a kritikus társadalmi és családi élethelyzetekben visszariadnak a változástól. Elsősorban a gyermekeikkel kapcsolatos bizonytalanságok miatt félnek az új munkahely elfogadásától. További nehézséget jelent a lakhelyet változtatóknál a nehezebben megoldható lakhatási probléma. A visszaesett váltási kedv azonban a fluktuációval küzdő nagyvállalatokra pozitív hatással lehet, mivel az állásukat és/vagy a jövedelmüket már elvesztők nagyon aktivan pályáznak a továbbra is felvételt hírdető vállalatokhoz. Így a korábban  munkaerőhiánnyal küzdő cégek pozitiv változást is tapasztalhatnak a jelentkezők számát tekintve. Megugrott a kényszer szülte pályamódosítások száma is, például a turisztikai szektorból a vállalati szféra irányába.

  A személyes interjúztatás esetleges elmaradása a legnagyobb problémát a fizikai munkaerő felvételénél jelenti, ezért leginkább ezen a téren blokkolódnak a folyamatok. A szellemi munkaköröknél gördülékenyebb az online pályáztatás, de riasztóan hatnak az érdeklődőkre az ágazati folyamatok, különösen érvényes ez az autóiparban. Érdekes módon a vezetői pozícióknál nem csökkent drasztikusan a pályázók száma a korábbi, járvány előtti helyzethez képest. Úgy tűnik a már eddig is vezetőként dolgozók kevésbé vesztették el a vállalkozó kedvüket és a kockázat vállalási hajlandóságukat. Ők a bizonytalanságot kevésbé élik meg fenyegetésként, inkább jövőbeni potenciális lehetőséget látnak benne, amelyik új kitörési pontot biztosíthat az eddigi, különböző okok miatt korlátokat jelentő helyzetükből.

2020.04.25.